Bűnbe estem….
2009 október 30. | Szerző: Biborlili |
ááá nem úgy, vagyis úgy már elég rég…khmm…Elmúlt ám a kakaóivászatom, ellenben vitte magával a hányingert is. Szép-szép, de jött valami más, Gombóc Artúrral testvérek lettünk, egyenlőre csokiimádatban, de ha így haladok alaktanilag is. Iszonyatosankívánomacsokit!!! Fizikailag fáj, édes kismamadrog…amitugye nem kéne…főleg nekem nem, akinek gond van az insulinjával…vergődök…..Komolyan mondom, hogy odáig jutottam, hogy képes lenném kilószámra legyűrni, óóó drága endorfin…Ma somlói galuskát reggeliztem…szégyen tudom…függő vagyok…oldozzatok fel…mentsetek meg…kötözzetek le..adjatok csokit… beférkőzött már a gondolataimba…kísértés…ááá és hamarosan mikulás…karácsony…mondom vééégem van….mi lesz még itt…csokoholista lettem…elvonóba megyek…nem vettem, szerinted….ráfanyalodtam a tortabevonóra…ez már gázzzz, nagyon az!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Óóóó,tudom miről beszélsz….Nekem még mentségem sincs rá:((
Szia! Jajj de megtudlak érteni. Én mindkét lányommal átéltem ugyanezt. S most, hogy már 15 hónapos a kicsi még mindig tart ez a dolog. Már a mérlegre sem merek állni. Minden héten megfogadom, hogy most aztán már semmiféle édességet nem fogok magamba tömni. Aha persze ahogy azt én elgondolom. De azért kívánom, hogy te gátat tudj szabni ennek a dolognak, sajna nem egészséges. Bárcsak a répát meg az uborkát szeretném ennyire.
Én aztán nagyon megértem, amit írsz… Én tiramisut reggeliztem. :-))) És még pocaklakóm sincs! 🙁
Szóval szerintem a mérték a lényeg! Engedj a csábításnak, de azért igyekezz ne túlzásba esni…
Megértelek.. én is csokifüggő vagyok:(