Gedeon bácsi

2010 január 9. | Szerző: Biborlili |

 Lehet, hogy az ominózus dalban ő volt a fő hajszobrász, de én ma már csak dünnyögöm eme  nótát. Ugyanis hirtelen felindulásból úgy döntöttem, hogy ded és én megszabadulunk hajkoronánktól. Én kb. úgy nézek ki, mint irokéz indián lsd Ördögh Nóri, csillag születik, tegnap este ehhez már illő arcfestést is beszereztem a kozmetikusnál, aki jelzem 2db házzal lakik feljebb és szépítkezés céljából szeptemberben látott. Nade ugorgyunk vissza a hajtémára, komplett fecskefamília költözhetne bele, a melegebb vidékre költözés helyett. Eltünt a beszerzett hajkefém, valószínűleg dedmancs van a dologban, de erre nem foghatom a rasztásodásom kezdetét, mert beszereztem egyet. Jobb ötletem nincs, Bundira kentem, ugyanis ő szokta kifésülni hajmosás után, ami cirka 1 órát és extrém erős idegzetet vesz igénybe. Tegnap és tegnapelőtt nem ért rá, “sürgős” tennivalói miatt. Emiatt olyan pipa lettem, hogy ma deddel kikötöttünk egy fodrászüzletben. Ugyanis azt hittem, hogy ded minimum 2 éves koráig csupikopi lesz, de az elmúlt időszakban igencsak beindult. Van kb 328 forgója és kb 4cm-es haja, ami ezerfelé göndörödik, apai és anyai örökség, amire mindenki irígy, de szerintem Pumuklifejű Szonja nem annyira és nemsokára vége a mindent lehajazó sapkaszezonnak.

A láthatóan kezdő kiscsaj, amikor kérdezte, hogy kinek lesz vágás, nem kicsit akadt ki, amikor mondtam, hogy mindkettőnknek.  perc után vert seregként hagytuk el az üzletet, dedért azért nem vágta le, mert szerinte édes és szép és nehogymá’, az enyémet meg azért, mert szerinte hétfőn visszamennék és vissza akarnám csinálni az egészet. Szóval, így maradtunk, mint Katiba a gyerek. Erről az utolsó hajvágásos akcióm jut eszembe, amikor még jelzem Bundi ződ Ladával villogott, szóval nem tegnap volt és jöttem haza suliból, hirtelen felindulásból beugrottam a fodrászhoz,hazaérvén, Bundi derékig a motorháztetőben, beköszönök, Jónapot… Felnéz: “Kezitcsólkoolom….. Te hülye vagy????“ Khmmm, a derékig érő göndör barna hajam,  20cm-es, vasalt és vörös. Hites uram akkor biztos volt benne, hogy soha többet nem nő meg. Naszóval ez a mai hajcihőnk így alakult, úgyhogy most már kénytelen leszek hajat mosni, amit kb annyira szeretek, mint elsőszülöttem… na ok én nem ordítok…csak a fésülésnél 🙂 A képek csak a HAJ (JJJ) kedvéért.