Félidő

2010 január 11. | Szerző: Biborlili |

 Félidő, mint a focimeccsen, mondjuk a labda meg van hozzá :)Kicsi lány 20 hete költözött be a pocakomba. Hihetetlen, jó-jó tudom, hogy mindig ezzel jövök, de ha egyszer tényleg így van.:) Csak nekem furcsa, hogy így s lehet, hogy nem kell hőmérő, injekciók, peteérés, uh, ésatöbbi, ésatöbbi. Annyira más ez a másállapot mint Szonjával és nem csak a gigahas miatt. Kicsi Kyra rejtőzködik néha-néha egy erőteljesebb rúgással jelez, aztán este amikor csend és nyugalom van, testvére is kiosztotta a pocakpuszikat, ő is belecsap a boogieba, mindaddig amíg fel nem veszem az oldatfekvős alvópózt. Szoros szimbiózisban élünk, bár koránt sincs annyi időm a befelé fordulásra, mint az előző várandósságomnál. Mégis valahogy sokkal nyugodtabb ez, bennem van már a második gyerek rutinja, az első gyerekkel edzett idő. Az pedig ahogyan a kicsi lány beköltözött tényleg maga volt a csoda. Elszaladt ez a 20 hét, és tudom, hogy el fog szaladni az ezután következő 20 is, aztán csak azt veszem észre, hogy egyel több a létszám:) Úgy hozta az élet, hogy a Szonjával egyidősek fórumán, most jópáran együtt várjuk a kistesót, sőt van aki már meg is szült, úgyhogy most egymást paráztatjuk és jókat röhögünk, mert közben persze mindannyian tudjuk, hogy minden gyerek más és más és minden születendő gyerek is más és más lesz. Nem ringatom magam álmokban, lesznek álmatlan éjszakáink, nehéz meccseink. Egyet viszont tudok, ha prücsök, csak feleannyira fogja kistesót szeretni, amikor megszületik, mint most, már minden rendben lesz. Mi a két felnőtt elérzékenyülve nézzük, amint elsőszülöttünk játék közben odaszalad, megpuszilja a hasam és közli Tesss szeret…(tesó szeretlek). Sok-sok nehézséggel küzdünk, sokan még azt is a szememre vetették, hogy merek vállalni második gyereket,egynek kell megadni mindent. Aztán megvilágosodtam, azért jött most a második gyermek, mert most kellett jönnie, hogy hitet, erőt adjon nekünk, és azt hiszem, Szonjának azzal adhatok meg MINDENt, hogy testvére születik, hogy nem lesz egyedül, hogy a mi kis palántáink életre szóló karót kapnak egymásból-egymásnak….

Képzönge: A 20 hetes pocakfotón itt-ott látszik a hajam, tegnap hajkiegyenesítővel mostam és pakolást is ilyet kapott, az eredmény dugóhúzó, ennyit ér. Úgyhogy Hencsikém ha Zitatündér meggyógyult a kezeid közé adom magam. A második képen pedig ded hallgatózik a pocakban és be szeretné adni a macit a tesójának 🙂