Édes Szonja, Drága Kyra!
Igazi csoda az idei karácsony, szívszorongató, várakozással teli. Nézem ahogy alszol nagy lányom és alig várom, hogy felébredj. Hiszen a legszebb ajándék nekem az idei karácsonyban, ahogy szemed tengerkékje tükröződik a díszeken, ahogy csacsogva játszol majd az ajándékokkal, ahogy együtt olvassuk a könyveket, ahogy a havas úton megyünk a templomba ma, ahogy nagyiéknál holnap Te leszel a legnagyobb ajándék. Olyan ajándék, aminek nem kopik meg a fénye soha. Minden nap hálát adok az égieknek, hogy utad hozzánk vezetett elhozva nekünk a fényt, az életet. Gyöngyöző kacagásod, ölelésed segít át a legnehezebb napokon is. Köszönöm, hogy vagy, hogy szeretsz, hogy szerethetünk.
Kicsi Kyrám, 2 évvel ezelőtt átéltem már egy hasonló pocakos karácsonyt a nővérkéddel, akkor azt gondoltam, lehet, hogy soha nem lesz több ilyen. Aztán a születésnapomon bekopogtattál és a pünkösdi rózsákkal már itt leszel teljesen közöttünk. Nagyon várunk, nagyon szeretünk és köszönjük Neked, hogy minket választottál családodnak. Igazi karácsonyi meglepetés vagy nekünk, mint a fán a csillagszóró, útmutató égi jel, megkettőzése szülői szeretetünknek.
Drága lányaim, sok szeretettel ölellek benneteket: Anya
Kedves olvasóm,az alábbi történettel kívánok Neked és Családodnak Áldott Ünnepet, Békét, Hitet.
A
bögrék
Elmosogattam tegnap este, nyolcra.
Rakosgattam a bögréket fel a polcra.
Köztük van kettő fületlen, de elölről szépek.
Elölről olyanok, mint a többi: épek.
Csak a hibás részt hátra kell tenni,
NEM kell azt a hibát úgy szemügyre venni.
Eszembe jutnak most felebarátok,
Kiket
képletesen fületlennek látok.
Úgy teszem fel őket életem polcára,
Hogy
ne lássak mindig arra a hibára.
Hanem csak a szépre, hanem csak a jóra,
Mert ha egyszer én térek nyugovóra,
Úgy tesz el engem az igazságos Isten,
Ahogy a bögréket rakosgattam itt lenn.
A mennyei polcra, nagykegyelmű szemmel,
Hátrafelé az én letörött fülemmel.