1.0A klaviatúrán való klimpírozás tipikus esete....https://biborszel.cafeblog.huBiborlilihttps://biborszel.cafeblog.hu/author/Biborlili/<p style="text-align: justify;"><span style="font-size: 14px;"> </span><span style="font-style: italic; font-size: 14px;">Ma hajnalban Szonja sírva ébredt, magunk közé véve is csak nehezen nyugodott meg. Fél nyolckor a legszebb álmából kellett felébresztenünk, hiszen úgy döntöttünk, hogy megkapja az oltás. A tanácsadóban egy tünemény kisfiúval rögtön összehaverkodott, csak a kis szomszéd Anna nem volt hajlandó velük játszani, az apja ölébe kucorodott. A kisfiútól, aki egyébként a Benedek névre hallgatott megtudtam, hogy Szonja Királylány, hallod Eliana?:) Módszeresen királylánynak is szólította, nagyon aranyosak voltak. A kis királylány pedig nagyon ügyes, meg sem nyekkent, az oltás alatt. Nem mondom, hogy most nyugodt vagyok, de sokkal nyugodtabb, mintha nem kapta volna meg. Cirka 10 percenként ellenőrzöm a homlokát, hogy nem lázas-e? Bundi oltása a hűtőben, este leszúrom:), holnap pedig én kapom meg. Szerintem ezügyben nincs jó vagy rossz döntés, döntés van, annak minden következményével.</span></p><div style="text-align: justify; font-style: italic;"><span style="font-size: 14px;"> </span></div><p style="text-align: justify; font-style: italic;"><span style="font-size: 14px;">Már 2 hete nem volt meg az eredményem a gyöngyösi genetikai laborban, lehet titokban olvassák a blogom és így intenek be, a leszólásom miatt. Ma felhívtam a dokim, közölte, hogy leküldték neki az eredményt, na itt az ok miért nincs a laborban és minden rendben a kicsi lánnyal a pocakban!:) Bundással ma épp azt beszélgettük, hogy mi van ha  gáz van, azért nincs eredmény ect.</span></p><div style="text-align: justify; font-style: italic;"><span style="font-size: 14px;"> </span></div><p style="text-align: justify; font-style: italic;"><span style="font-size: 14px;">Apa ma volt a dokinál...remegett a kezem, amikor hívtam...elmondta neki, daganat...nem műthető....jön a terápia...Szerettem volna beszélni a dokival, de már nem volt bent, pénteken megbeszélésre visszahívta. Csütörtökön hívom, szeretnék átbeszélni vele mindent. Apának valahogy kicsúszott a számon, hogy apa akkor ezt csináljuk végig, túl kell élni...a vonal másik végén. "túl kell élni"... Elhatároztam, hogy előre nézek, a sors állított már sok-sok nehéz helyzet elé, tudjátok.. nem adom fel...</span><br><span style="font-size: 14px;"> </span></p><div style="text-align: justify; font-style: italic;"><span style="font-size: 14px;"> </span></div><p style="text-align: justify; font-style: italic;"><span style="font-size: 14px;">Kedves Gyula!</span></p><div style="text-align: justify; font-style: italic;"><span style="font-size: 14px;"> </span></div><p style="text-align: justify; font-style: italic;"><span style="font-size: 14px;">Köszönöm soraid, sok erőt, kitartást kívánok Neked, mielőbbi felépülést! Lenne pár kérdésem ebben a keserű témában, a terápia</span><span style="font-size: 14px;"> hatásáról, menetéről, esetleges kiegészítő terápiáról, ha időd engedi, kérlek keress meg a lillencs@citromail.hu mailcímen. Fáradozásodat előre is köszönöm!!!</span></p><p style="text-align: center;"><span style="font-style: italic;"><span style="font-size: 15px;"><span style="color: rgb(153, 0, 0);">Karácsonyi ablakdekoráció egy antitalentumtól, kiegészítve</span></span><span style="font-size: 15px; color: rgb(153, 0, 0);"> az integető Szonja- és Bundikelékkel:)</span></span></p><center><img style="width: 400px; height: 320px;" src="https://biborszel.cafeblog.hu/files/ablakdekor1.jpg" class="blogkep" align="center"></center>rich